A Wing Tsun Kung Fu egy olyan kínai harcművészeti rendszer, amely közelharci technikái révén esélyt ad a gyengébbeknek is egy szabad küzdelem során. Kevés, csakis harcban jól alkalmazható technikákat tartalmaz. Ezek a technikák egyszerűek és gyorsak; a védekezés során rugalmasak, de a támadások során dinamikusak. A támadást és a védekezést egyszerre hajtjuk végre, így időt takarítunk meg és a támadót nem engedjük kibontakozni. A küzdelem során folyamatosan szembefordulunk ellenfelünkkel, így mindkét kezünket egyenrangúan tudjuk használni (ez az egyidejű technikák miatt különösen lényeges) és az ellenfél nem tudja támadni a vakoldalunkat (a vakoldal a testnek az a része, amit nehéz védeni, pl a hát, a tarkó). A támadások általában egyenes vonal mentén történnek, követve a mottót: "két pont között legrövidebb út az egyenes". A Wing Tsun Kung Fuban gyakran indítunk támadásokat "érzékeny pontok" (pl.: szem, orr, torok, lágyék) ellen, mivel legtöbbször csak így van esélyünk az önvédelemre. A technikákat láncszerűen összefűzve, folyamatosan egymás után hajtjuk végre, így a támadónkat folytonos védekezésre kényszerítjük. Az ellentámadásunkhoz felhasználjuk a támadó erejét is, így az ő lendületét elvezetve sokkal nagyobb erővel tudunk visszatámadni.
A Wing Tsun Kung Fuban nincsenek magas rúgások, így nem kell akrobatikus hajlékonyság ahhoz, hogy valaki elsajátíthassa ezt a stílust. A rúgásaink alacsonyak és érzékeny célpontok ellen irányulnak. Az alapállás viszonylag szűk de a súlypont lent van; ez teszi lehetové a stabilitást és a gyors lépéseket, amik kulcsfontosságúak egy harc során.
Állás:
A Wing Tsun állása egy magas állás. Az állás stabil, ugyanakkor rendkívül mozgékony. Az állás a szembefordulás elvét tükrözi. A szembefordulás azt jelenti, hogy - ellentétben a legtöbb stílussal - a küzdő a támadóval szemben áll, és nem oldalasan. Így a kezek egyenlő eséllyel tudják védeni bármely testrészt, és nincs vakoldal - olyan oldal, amelyet nem lehet hatékonyan védeni - sem.
Kéztechnika:
A Wing Tsun egyik fő ismertetőjele a kéztechnika. A Wing Tsun alapelve az, hogy egy ütés nem ütés. Szakít azzal a hagyományos koncepcióval, hogy az ellenfelet egy mindent elsöprő támadással állítsa meg. Ehelyett folyamatosan támadja az ellenfelet, hogy az a védekezéssel legyen elfoglalva és ne legyen ideje ellentámadást indítani. Hogy ezt kivitelezni lehessen, egy Wing Tsun küzdő az egyidejűség elvét alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a védekezés és támadás nem bomlik két külön mozgásfolyamatra, hanem a védekezés és támadás egyidőben, egymással párhuzamosan történik. Majd ezután folyamatos támadással védekezésbe szorítja az ellenfelet.
A Wing Tsun küzdő az ellenfél védelmét úgy semlegesíti, mint a víz. A víz a kemény dolgokat megkerüli, a puha dolgokon áthatol. Ha az ellenfél rést hagy a védelmén, a résen át azonnal támadni kell. Ha viszont kemény védelemmel áll szemben a küzdő, a védelmet megkerülve kell támadni.
A támadások kivitelezésénél a hatékonyság a döntő szempont. Ez azt jelenti, hogy nincsenek felesleges előkészítő mozdulatok, a támadás a lehető leggyorsabban és a legváratlanabbul történik. A védekezés során a Wing Tsun az erő elvét alkalmazza, ami azt jelenti, hogy az erőt nem blokkolja, hanem elvezeti. Így van esélye egy gyengébb fizikumú védekezőnek egy erősebb támadóval szemben, mivel erő ellen nem erővel próbál védekezni.
Lábtechnika:
A Wing Tsun lábtechnikája nagyon sajátos. Sokan úgy gondolják, hogy a Wing Tsun kevés rúgást használ. De ez nem így van. A Wing Tsun sok lábtechnikát alkalmaz, de ezek más jellegűek, mint a más stílusoknál megszokottak. Egyik legmarkánsabb jellemzője a Wing Tsun rúgástechnikáinak, hogy a rúgások általában alacsonyak, gyomormagasságig mennek. Ennek oka abban keresendő, hogy a legtöbb ember nem is tud magasra rúgni, illetve míg edzőruhában könnyű a magas rúgás, egy szoros farmerben vagy nadrágban már nehezen kivitelezhető. Ezenkívül a magasat rúgó küzdő kiszolgáltatott helyzetbe kerül, ha az ellenfél hárította támadását, mert állása instabil.
Az 5 öreg mester:
Ng Mui
Chi Shin
Pak Mei
Fung Dotak
Miau Hin
Elnevezések:
Wing Tsun = gyönyörű tavasz
Kung Fu = kemény munka
Shaolin = kevés erdő
Kuen = ököl
Wu Shu = fegyveres harcművészet
Kwok Sat = harcművészetek összefoglaló neve
Chong = bábunak használt cölöp
Muk Yan Chong = fabábu
Saam Sing Chong = három csillag bábu
Mui Fa Chong = szilvavirág cölöpök
Saam Pai Fut = háromszoros üdvözlés Buddhához
Ng Loi Kuen = 5 mennydörgő ütés
Look Dim Boon Kwun = 6 és fél pontos hosszúbot
Bart Cham Dao = a kés 8 vágása
Sap Chi Gerk = 10-es alakú láb (+)
Chi = belső energia
Chi-Kung = belső energiára épülő "munka", légzésgyakorlat
Vezényszavak:
Hoi-Ma = alapállás felvétele
You-Pei = vigyázz állás
Sau-Chung = harci kéztartás
Sau-Sik = kezeket leengedni a test mellé (forma végén)
